Megvan az ötlet. Egy almafa, egy öltöztethető figura, egy virágos rét vagy éppen egy kis állat, amelynek levehető részei vannak. Ilyenkor nagyon csábító rögtön elővenni a filcet, átrajzolni a figurákat és elkezdeni vágni, holott a csendeskönyv tervezése az egyik legfontosabb első feladat.

Egy jól működő csendeskönyvoldal tervezése valójában még az első filcdarab kivágása előtt elkezdődik. Ha előre átgondolod az oldal működését, méretét, mozgatható elemeit és rétegeit, sok későbbi újravágást megspórolhatsz.

Nem is feltétlenül ezzel a kérdéssel: „Mi legyen az oldalon?”

Hanem inkább ezzel: „Mit lehessen csinálni ezen az oldalon?”

Ez az apró különbség egészen máshová helyezi a hangsúlyt.

Egy almafa például lehet egyszerűen szép. De lehet róla almákat leszedni, azokat kosárba pakolni, majd visszahelyezni a fára. Ha pedig másképp tervezzük meg, lehet párosítani, válogatni vagy számolni is velük.

Ebben az útmutatóban most azt mutatjuk meg, hogyan lesz egy csendeskönyv-ötletből ténylegesen elkészíthető és jól használható oldal – a legelső vázlattól egészen addig, amíg előveheted az ollót.

1. Ne a figurával kezdd – először találd ki, mit lehessen vele csinálni

Tegyük fel, hogy almafás oldalt szeretnél készíteni. Az első gondolat valószínűleg valami ilyesmi:

barna fatörzs + zöld lombkorona + piros almák + egy kis kosár.

Ez már egy vizuális elképzelés. De még nem feltétlenül tudjuk, hogyan fog működni az oldal. Próbáld inkább befejezni ezt a mondatot:

„Ezen az oldalon a gyermek azt csinálja, hogy…”

Például: „…leszedi az almákat a fáról, majd beleteszi őket a kosárba.”

Hirtelen rengeteg tervezési kérdésre választ kaptál.

Az almáknak levehetőnek kell lenniük. Szükség lesz valamilyen rögzítésre. A kosárnak valódi zsebként kell működnie. Az almáknak bele kell férniük. És annyi helyet kell hagynod közöttük, hogy kényelmesen meg lehessen őket fogni.

Vagyis még egyetlen filcdarabot sem vágtál ki, de már elkezdted megtervezni az oldal működését.

Ha még azt sem döntötted el, milyen oldalt szeretnél készíteni, először nézd meg a Csendeskönyv ötletek – játékos oldalak gyerekeknek gyűjteményünket. Ott az inspiráció a cél; ebben a cikkben onnan folytatjuk, amikor az ötlet már megvan.

2. Egy oldalnak nem kell egyszerre mindent tudnia

Ez az a pont, ahol nagyon könnyű túlgondolni a csendeskönyvet.

• Ha már almafa, legyen rajta öt szám is.
• Legyen három különböző színű alma.
• A kosárra kerülhetne cipzár.
• És talán egy gomb is.
• Meg valami fűzős rész…

Így egyetlen egyszerű ötletből hamar olyan oldal születhet, amelyen minden történik egyszerre.

Pedig nem attól lesz jobb egy csendeskönyvoldal, hogy minél több feladat fér rá.

Határozz meg inkább egy fő játékot. Az almafánál például: alma leszedése → kosárba helyezése → visszarakása a fára

Ha később kiderül, hogy ugyanazokkal az elemekkel másképp is lehet játszani, az nagyszerű. De minden új részlet előtt érdemes feltenni a kérdést:

Hozzáad valamit a játékhoz, vagy csak még egy dolog kerül az oldalra?

3. Gondold végig, kinek készül az oldal

Az életkor természetesen fontos szempont, de önmagában nem mond el mindent arról, hogyan fogja használni a gyermek az oldalt.

Érdemes inkább azt is megfigyelni:

• Mit szeret most csinálni?
  Pakolni? Nyitogatni? Levenni és visszatenni dolgokat? Párosítani? Fűzni?
• Mekkora elemeket tud kényelmesen megfogni és mozgatni?
• Milyen feladatot ért meg?
• Mi jelent még érdekes, de kezelhető kihívást?

A Semmelweis Egyetem Pető András Karának programjaiban is külön megjelenik a finommotorika és a manipuláció, valamint a kézfunkció gyakorlása, és a tevékenységeket az adott gyermek egyéni szükségleteihez, aktuális állapotához és fejlesztési céljaihoz igazítják. (Fontos azonban, hogy ebből ne vonjunk le többet, mint amit a forrás mond. A hivatkozott Semmelweis-programok mozgássérüléssel vagy központi idegrendszeri érintettséggel élő gyermekek számára készültek, nem csendeskönyv-vizsgálatok.)

Számunkra inkább egy fontos tervezési gondolatot erősítenek meg:

ne csak az életkort nézd – figyeld magát a gyermeket és azt is, milyen tevékenységet vársz tőle.

4. Gondolkodj konkrét mozdulatokban

A „finommotorikát fejleszti” mondattal könnyű elintézni egy csendeskönyvoldal bemutatását. Tervezéskor azonban ennél sokkal hasznosabb konkrétabban gondolkodni.

Ha például egy levehető almát készítesz, a gyermeknek:

meg kell fognia → le kell vennie → át kell helyeznie → a megfelelő helyhez kell igazítania → el kell engednie.

Egy fűzős feladatnál egészen más mozdulatokra van szükség:

megfogja a zsinórt → a nyíláshoz igazítja → átvezeti → a másik oldalon megfogja → áthúzza.

A Semmelweis Pető-módszert ismertető szakmai oldalán a finommotorika kapcsán többek között a szem-kéz koordináció is megjelenik. Ez azonban továbbra sem azt jelenti, hogy minden fűzős vagy tépőzáras csendeskönyvoldal bizonyítottan „fejlesztő játék”.

Tervezőként sokkal korrektebb és hasznosabb azt megvizsgálni:

Pontosan mit kell majd csinálnia a gyermek kezének ahhoz, hogy működjön a játék?

Ebből az is hamar kiderülhet, ha egy elem túl kicsi, túl szorosan helyezkedik el, vagy a rögzítés nem illik ahhoz, amit szeretnél vele csinálni.

5. Csendeskönyv tervezése: először határozd meg az oldal méretét

Pinteresten vagy egy rajzon minden tökéletesen elfér. A probléma gyakran akkor kezdődik, amikor ugyanazt megpróbálod elhelyezni például egy 20 × 20 centiméteres oldalon.

A lombkorona elfoglalja a fél lapot.

A kosárnak alig marad hely.

Az öt alma pedig vagy nem fér el, vagy annyira apró lesz, hogy egészen másképp lehet megfogni.

Ezért még a részletes sablon elkészítése előtt rajzold meg valós méretben az oldal körvonalát. Ne csak azt ellenőrizd, hogy minden ráfér-e.

Hagyj helyet:

• az elemek megfogásához és mozgatásához;
• zsebek kinyitásához;
• felhajtható elemek mozgásához;
• varráshoz és rögzítéshez;
• valamint a könyv későbbi összeállításához.

Egy csendeskönyvoldal nem kép. Nem elég, hogy jól néz ki – használni is lehessen.

6. Készíts papírpróbát, mielőtt filcet vágsz

Ez az egyik legegyszerűbb trükk, mégis rengeteg bosszúságot megspórolhat. Vágd ki papírból az oldal fontosabb elemeit.

Az almafánál például: fatörzs – lombkorona – almák – kosár.

Tedd őket a valós méretű oldalvázlatra. Most próbáld ki az elrendezést.

• Elfér öt alma?
• Van közöttük elegendő hely?
• Tényleg belefér mindegyik a kosárba?
• Nem túl mély a zseb?
• Hozzá lehet férni az egyes elemekhez?
• Nem kerül valami túl közel az oldal széléhez?

Ha valamelyik válasz nem, most még csak egy papírdarabot kell újravágnod. Nem a filcet.

Filceim-tipp: amikor megtaláltad a végleges elrendezést, fotózd le. Később nagyon jól jön majd referenciaként, amikor az összes kivágott filcdarab ott lesz előtted az asztalon.

7. Jelöld meg, mi lesz fix és mi lesz mozgatható

Most nézd végig az oldal minden elemét.

Az almafás példánál:

• fatörzs → fix
• lombkorona → fix
• kosár → fix, de zsebként nyitott
• almák → mozgathatók

A következő kérdés: Hogyan kapcsolódnak egymáshoz?

• Tépőzár?
• Gomb?
• Patent?
• Bújtató?
• Zseb?
• Zsinór?
• Esetleg egyszerűen szabadon mozgatható figura?

Ezt érdemes még a sablon véglegesítése előtt eldönteni, mert a rögzítés módja hatással lehet az elem méretére, rétegeire és elkészítési sorrendjére is.

És természetesen a biztonságra is gondolni kell: különösen kisebb gyermeknek készülő könyvnél a leváló apró alkatrészek, gombok, gyöngyök, hosszú zsinórok és egyéb kiegészítők kialakítása külön figyelmet igényel.

8. Gondolkodj rétegekben, ne csak figurákban

Papíron az alma lehet egyetlen piros forma.

Filcből viszont készülhet így:

piros alma + zöld levél + barna szár + hátoldal + rögzítés.

A fánál pedig:

alapoldal → törzs → lombkorona → rögzítés → levehető alma.

Vagyis egyes pontokon már több filcréteg kerül egymásra.

Ez azért fontos, mert a rétegek vastagsága összeadódik. A Filceim már publikált filcvastagság-útmutatója is éppen egy csendeskönyves fa példáján mutatja meg, hogyan épülhet egymásra az alapoldal, a törzs, a lombkorona és a további elemek.

Ezért a tervezéskor ne csak azt kérdezd:

„Milyen vastag a filcem?”

Hanem ezt is:

„Hány réteg kerül majd egymásra ezen a ponton?”

9. Most válaszd ki a filcet és a színeket

Eddigre már nem egyszerűen azt tudod, hogy:

„kell zöld, barna és piros filc.”

Azt is látod:

• melyik színből készül nagy felület;
• melyikből csak néhány apró részlet;
• melyik elem lesz több rétegű;
• melyik lesz mozgatható;
• hol lesz fontos a pontos vághatóság;
• és mely részeknél számít különösen a filc tartása.

Csendeskönyvnél gyakran sok apró forma és több egymásra kerülő réteg készül, ezért az anyag vastagsága, tartása, felülete és vághatósága egyaránt fontos szempont lehet. Erről külön részletes útmutatónk is van: Milyen filcet válassz csendeskönyvhöz?

A Filceimnél 1,2 mm-es koreai poliészter filccel dolgozunk ilyen részletgazdag, rétegezett munkákhoz is. Nem azért, mert minden kreatív projekthez létezik egyetlen „legjobb” filc, hanem mert számunkra ennek az anyagnak a tulajdonságai jól illenek a csendeskönyv-készítéshez.

10. Számold ki, mennyi filcre lesz szükséged

A papírpróba itt másodszor is nagyon hasznos lesz. Már rendelkezésedre állnak a tényleges méretű elemek. Válogasd őket színek szerint:

• zöld: lombkorona + levelek
• barna: fatörzs + szárak + kosár
• piros: almák

Ezután próbáld elrendezni az azonos színű elemeket akkora területen, amekkora filclapot használni szeretnél. Így nem érzésre próbálod megbecsülni az anyagszükségletet.

A Mennyi filcet vegyek? útmutatónkban ugyanezt a gondolatmenetet használjuk: sablon → darabszám → színek szerinti szétválogatás → próbaelrendezés. Ha már megvan a csendeskönyvoldalad terve, de nem tudod, mennyi filcet érdemes hozzá vásárolnod, olvasd el ezt az útmutatót is. Megmutatjuk, hogyan becsüld meg az anyagszükségletet még azelőtt, hogy leadnád a rendelésed.

Ez különösen sokszínű csendeskönyvnél hasznos, ahol egyes árnyalatokból nagyobb felület, másokból mindössze néhány apró részlet kell.

11. Csak most készítsd elő a végleges sablont

Ha a papírpróba működik, jöhetnek a végleges formák. Ellenőrizd még egyszer:

• megfelelő-e minden elem mérete;
• jól illeszkednek-e az egymásra kerülő részek;
• elegendő hely maradt-e a rögzítéshez;
• megfelelő helyen vannak-e a mozgatható elemek;
• működik-e a zseb, ajtó vagy más interaktív rész.

Ha a papírpróbán már minden a helyére került, következhet a sablon átvitele a filcre. Erre többféle módszer is létezik – a Hogyan másold át a sablont filcre? útmutatónkban hat különböző megoldást mutatunk, hogy könnyebben megtaláld azt, amelyik a saját mintádhoz és filcedhez a legjobban használható.

Ezután jöhet a kivágás. Apró figuráknál, íveknél és részletgazdag formáknál már néhány egyszerű technika is sokat számíthat a végeredményen. Ha szeretnél szép, pontos kontúrokat vágni, folytasd a Filc vágása – hogyan vágd szépen és pontosan a filcet? útmutatónkkal, ahol a megfelelő eszközöktől az apró formák kivágásáig végigvesszük a legfontosabb lépéseket.

12. Varrás vagy ragasztás? A funkciót is vedd figyelembe

Mielőtt elkezded összeállítani az oldalt, gondold végig még egyszer, milyen szerepe lesz az egyes elemeknek használat közben.

• Mozgatni fogják vagy fixen a helyén marad?
• Gyakran megfogják, húzzák vagy hajtogatják?
• Csak dekorációként kerül az oldalra?
• Több filcréteget kell egymáshoz rögzíteni?
• Mennyire fontos, hogy az elem stabilan a helyén maradjon?

Nem kell minden részletet ugyanazzal a technikával rögzítened. Egy csendeskönyvoldalon a varrás és a ragasztás jól kiegészítheti egymást: más megoldás lehet praktikus egy sokat mozgatott figuránál, és más egy apró, dekoratív részletnél.

Ha bizonytalan vagy abban, mit érdemes megvarrni és mit lehet ragasztani, olvasd el a Filc ragasztása – mivel ragasszuk a filcet? útmutatónkat is. Ha pedig a tartós, szép kézi összeállításhoz szeretnél segítséget, a Filc varrás kézzel cikkben lépésről lépésre végigvesszük a kézi filcvarrás legfontosabb alapjait.

13. Mielőtt végleg összeállítod, próbáld ki még egyszer

Ha minden elem elkészült, rakd össze az oldalt úgy, ahogyan majd a végleges változatban kinéz, de egyelőre ne rögzíts mindent véglegesen.

Most ne csak azt nézd, hogy tetszik-e az összhatás. Próbáld végig azt is, hogyan fog működni használat közben.

Az almafás példánknál vedd le az almákat a fáról, tedd őket a kosárba, majd rakd vissza őket a helyükre. Közben figyeld meg: könnyen megfoghatók az elemek? Van elegendő hely a mozgatásukhoz? Kényelmesen beleférnek az almák a kosárba, és egyszerűen ki is lehet venni őket? Nem akadályozza egyik elem a másikat?

Ha valami csak néhány milliméterrel lenne jobb helyen, egy zseb lehetne kicsit nagyobb, vagy egy figura túl aprónak bizonyul, most még könnyű változtatni rajta.

Végül térj vissza ahhoz az egyszerű kérdéshez, amellyel a tervezést elkezdtük:

„Ezen az oldalon a gyermek azt csinálja, hogy…”

Ha a kész oldalterv továbbra is pontosan azt teszi lehetővé, amit az elején elképzeltél, akkor nemcsak egy szép kompozíciót terveztél, hanem egy valóban használható csendeskönyvoldalt is.

Csendeskönyv-oldal tervezési ellenőrzőlista

Mire idáig eljutsz, már jóval többet tudsz az oldaladról annál, mint hogy milyen figurák kerülnek rá. Tudod, mit lehet majd csinálni vele, mekkorák lesznek az elemek, hogyan mozognak és kapcsolódnak egymáshoz, hány réteggel számolj, és milyen filcekre lesz szükséged. Mielőtt azonban elővennéd az ollót, érdemes még egyszer végigfutni a terven. Az alábbi ellenőrzőlista segít, hogy egyetlen fontos részlet se maradjon ki:

☐ Tudom, mit lehet majd csinálni az oldalon.
☐ Meghatároztam a fő játékot.
☐ Figyelembe vettem, kinek készül.
☐ Végiggondoltam a használathoz szükséges mozdulatokat.
☐ Valós méretben megrajzoltam az oldalt.
☐ Papírból kipróbáltam az elemek méretét és helyét.
☐ Van elegendő hely a mozgatásukhoz.
☐ Eldöntöttem, melyik elem fix és melyik mozgatható.
☐ Megterveztem a rögzítéseket.
☐ Végiggondoltam az egymásra kerülő filcrétegeket.
☐ Kiválasztottam a szükséges színeket.
☐ Kiszámoltam a várható filcmennyiséget.
☐ Végiggondoltam az összeállítás sorrendjét.
☐ Ellenőriztem, hogy az elemek kialakítása és rögzítése megfelelően biztonságos-e annak a gyermeknek, akinek készül.

Egy jó csendeskönyvoldal nem az ollónál kezdődik

Hanem egy kérdésnél: Mit lehessen vele csinálni?

Ha ezt tudod, sokkal egyszerűbb lesz eldönteni, mekkorák legyenek az elemek, hol helyezkedjenek el, melyik legyen mozgatható, hogyan rögzítsd őket, hány réteg filccel számolj és mennyi anyagot vásárolj.

A csendeskönyv tervezése elsőre talán plusz munkának tűnhet, valójában azonban éppen az előzetes tervezés segíthet abban, hogy kevesebbszer kelljen újravágni egy figurát, áthelyezni egy rögzítést vagy utólag rájönni, hogy valami nem fér el.

És amikor minden működik a papírpróbán? Akkor végre jöhet az egyik legjobb rész:

a filcek és a színek kiválasztása.

A Filceim koreai filcei több mint 50 árnyalatban érhetők el, így a kész terv alapján már célzottan válogathatod össze az oldaladhoz szükséges színeket.

Források és szakmai háttér

Semmelweis Egyetem – Pető-módszer

Semmelweis Egyetem – óvodás csoportos program