6–9 perc

Van az a doboz.

Benne egy fél méter virágos vászon, amit „egyszer még biztosan felhasználunk”. Egy régi farmer levágott szára. Néhány szalag. Egy cipzár. És persze azok az apró filcdarabok, amelyek túl kicsinek tűntek egy új projekthez, de valamiért mégsem volt szívünk kidobni őket.

Jó hírünk van: lehet, hogy eddig nagyon jól tetted, hogy megtartottad őket. 😊

A fenntartható varrás ugyanis nem feltétlenül azzal kezdődik, hogy új, különleges alapanyagot vásárolunk. Sokkal inkább azzal a kérdéssel:

mit tudok kihozni abból, ami már megvan?

A varrás ebben különleges lehetőséget ad a kezünkbe. Megjavíthatunk egy elszakadt ruhát, átalakíthatunk valamit, amit már nem használunk, és egy másik projektből megmaradt néhány centiméteres anyagdarabból is készíthetünk valami újat.

Nem fogjuk azt állítani, hogy attól, hogy valamit kézzel varrtunk, az automatikusan fenntarthatóvá válik.

Azt viszont igen, hogy alkotóként rengeteg apró döntést hozhatunk, amelyekkel kevesebb anyagot pazarolunk el, tovább használjuk a már meglévő tárgyainkat, és egy kicsit tudatosabban alkotunk.

Mutatunk nyolcat.

1. Mielőtt újat készítesz, nézd meg: megjavítható?

Leszakadt egy gomb.

Kibomlott a varrás.

Kilyukadt a nadrág térde.

Elszakadt egy táska füle.

Az első reakciónk könnyen az lehet, hogy ideje lecserélni. Pedig sok esetben néhány percnyi varrással még hosszú ideig használható maradhat.

A Tudatos Vásárlók Egyesületének egyik alapelve is egyszerűen fogalmaz: „Használd, amíg bírja!” – és kifejezetten a javíttatást, illetve a termékek élettartamának meghosszabbítását is a tudatos fogyasztás eszközei közé sorolja.*

Ehhez pedig nem kell varrónőnek lenned. Egy gomb felvarrása, egy kisebb szakadás megjavítása vagy egy meglazult varrat megerősítése olyan alapvető tudás, amelyet viszonylag könnyen megtanulhatunk.

Filceim-tipp: ha valahol foltozni kell, nem feltétlenül kell láthatatlanná tenni a javítást. Egy szép folt, hímzés vagy applikáció akár a ruhadarab új kedvenc részlete is lehet.

A hiba így nem valami, amit elrejtettünk. Hanem valami, amit átalakítottunk.

2. Nézz más szemmel a régi textilekre

Egy régi farmer nem feltétlenül csak egy hordhatatlan nadrág. Lehet belőle táska. Neszesszer. Tároló. Edényfogó. Foltnak használható erős farmeranyag. Vagy akár egy csendeskönyv alapjának egy része.

Ezt nevezzük gyakran upcyclingnak, amikor egy meglévő, már nem vagy másként használt anyagból új tárgyat készítünk.

És éppen ez az egyik legizgalmasabb része. Nem egy üres asztal előtt ülünk azzal, hogy „mit vásároljak?”, hanem egy meglévő tárgyat nézünk és azt kérdezzük:

mi lehetne még belőled?

A körforgásos szemlélet egyik fontos célja éppen az anyagok minél hosszabb ideig használatban tartása. A magyar Nemzeti Divatipari Stratégia a körforgásos divat kapcsán ugyancsak az anyagok fogyasztási és termelési körben tartását, valamint az újrahasználatot és újrahasznosítást emeli ki.**

3. Ne becsüld le az anyagmaradékot

Egy húszcentis anyagdarab nyilvánvalóan használható.

De mi legyen egy ötcentissel? És egy kétcentissel? Filcnél erre különösen jó válaszaink vannak.

Egy nagyobb projekt után megmaradt apró darabból készülhet:

levél vagy virágszirom,
szem, orr vagy száj egy figurához,
apró szív vagy csillag,
szám vagy betű,
gyümölcs egy csendeskönyvhöz,
ruha egy pici figurának,
folt vagy applikáció,
hajcsatdísz,
miniatűr dekoráció.

Egy csendeskönyvnél pedig néha egy két centiméteres maradék pontosan akkora, amekkorára szükségünk van.

Ezért nálunk az apró filcdarab nem feltétlenül hulladék. Inkább: „ezt még tegyük el.” 😊

4. Legyen egy filcmaradék-mentő dobozod

Ha minden maradékot egyetlen zacskóba dobunk, előbb-utóbb olyan lesz, mint egy feneketlen kút. Tudjuk, hogy valahol van benne egy pont megfelelő darab világoskék filc. Csak éppen megtalálni lehetetlen.

Ezért érdemes egyszerű rendszert kialakítani. Nem kell hozzá különleges tárolórendszer. Néhány átlátszó tasak, befőttesüveg vagy kisebb doboz is tökéletes. A lényeg, hogy amikor legközelebb szükséged van egy kétcentis zöld levélre, először ebbe a dobozba nyúlj – ne egy új filclaphoz.

Egy apró Filceim-kihívás

A következő filces projektednél próbálj meg legalább öt részletet kizárólag korábbi maradékból elkészíteni. Meglepően könnyű lesz. És könnyen lehet, hogy utána már egészen más szemmel nézel arra a kis kupacra az ollód mellett.

5. A fenntartható varrás már a szabásnál elkezdődhet

Van egy nagyon egyszerű módszer az anyagmaradék csökkentésére: ne kezdd el rögtön kivágni a formákat.

Előbb helyezd el őket. Forgasd meg a szabásmintát. Tedd a kisebb elemet a két nagyobb közötti üres helyre. A következő darabot ne automatikusan a filclap közepéből vágd ki.

Kicsit olyan ez, mint a Tetris. 😊 Különösen filcnél működik jól, amikor sok különálló kisebb elemmel dolgozunk.

Ha pedig tudod, hogy egy adott színből később nagyobb, egybefüggő darabra lesz szükséged, ne abból a részből vágd ki először az apróságokat.

Ez nem látványos környezetvédelmi gesztus. Egyszerűen jó anyaggazdálkodás. És éppen az ilyen apró szokásokból áll össze a tudatosabb alkotás.

6. Ne készíts automatikusan újat – alakítsd át

Van egy ruhád, amely jó állapotú, csak már nem hordod? Nem feltétlenül kell rögtön új ruhadarabot varrnod helyette.

Lehet, hogy elég:

rövidebbre szabni,
más gombokat tenni rá,
új ujjat készíteni,
díszíteni,
applikációval feldobni,
vagy teljesen más funkciót adni neki.

A varrás egyik legjobb tulajdonsága, hogy nemcsak tárgyakat készíteni tanít meg, hanem meglévő tárgyakat megváltoztatni is.

Ez pedig fontos szemléletváltás. Nem csak két lehetőségünk van: megtartani vagy kidobni. Ott van közöttük a javítás, az átalakítás, az elajándékozás, a továbbadás és az új funkció megtalálása is.

7. Vásárlás előtt tervezz – és csak annyit vegyél, amennyire szükséged van

A fenntartható varrásnak furcsa üzenete lenne, ha minden fejezet végén azt mondanánk: vegyél még valamit.

Nem fogjuk. 😊

Ha van otthon megfelelő alapanyagod, használd azt. Ha van egy régi textil, amely tökéletes a projekthez, adj neki új életet. Ha egy apró részlet elkészíthető a maradékdobozból, először nézz körül ott.

És ha valóban szükséged van új alapanyagra, akkor érdemes előre végig gondolni:

Mekkora darab kell?

Hány színre lesz szükség?

Melyikből fogy majd sok?

Melyikből kell csak néhány apró részlet?

Ez egyébként a Tudatos Vásárlók ajánlásával is összecseng: vásárlás előtt érdemes végiggondolni és összeírni, mire van valóban szükségünk, valamint a puszta mennyiség helyett a használhatóságot és minőséget előtérbe helyezni.*

Ez az egyik oka annak is, hogy a Filceimnél a koreai filcből különböző méreteket tartunk.

Egy színből, amelyből csak egy apró virág készül, nem feltétlenül ugyanannyi kell, mint abból, amelyikből egy egész csendeskönyvoldalt szeretnél elkészíteni.

Mert a legjobb alapanyag-vásárlás néha tényleg az, amit nem kellett megtenned, mert már ott volt előtted, amire szükséged volt.

8. Készíts olyat, amit szeretnél sokáig használni

Talán ez a legfontosabb pont. Nem feltétlenül attól lesz tudatosabb egy tárgy, hogy milyen címkét tudunk rátenni.

Az is számít, hogy meddig használjuk.

Éppen ezért alkotás előtt néha érdemes feltenni magunknak néhány kérdést:

Valóban szükségem van rá?

Használni fogjuk?

Olyan anyagot és technikát választottam, amely megfelel a tervezett használatnak?

Ha megsérül, meg tudom majd javítani?

Olyan dolgot készítek, amit egy év múlva is szeretni fogunk?

A magyar fenntartható fogyasztási ajánlásokban is visszatérő gondolat a kevesebb, tudatosabb fogyasztás és a termékek minél hosszabb használata.*

Egy kézzel készített tárgynak ráadásul van egy olyan tulajdonsága, amelyet nehéz számokkal mérni.

Tudjuk, mennyi munka van benne.

Emlékszünk, hogyan választottuk ki a színeket. Hányszor bontottuk vissza azt az egyetlen ferde varrást. Mennyi ideig tartott kivágni azt a tizenkét pici levelet.

És talán éppen ezért egy kicsit nehezebben mondjuk rá később: „Mindegy, kidobom.”

+1: És ha már tényleg nincs mit kezdeni vele?

A tudatos használat nem azt jelenti, hogy minden textildarabot örökké otthon kell őriznünk.

Ha egy ruha vagy textil már nem használható, nem javítható, nem alakítható át és másnak sem adható tovább, érdemes megnézni a megfelelő textilgyűjtési lehetőségeket.

Magyarországon a MOHU tájékoztatása szerint országszerte több ezer textilgyűjtő konténer áll rendelkezésre, és textil hulladékudvarokban is leadható. A begyűjtött textileket válogatják; ami alkalmas rá, újrahasználati vagy hasznosítási útvonalra kerülhet.***

Ez tehát inkább az utolsó lépés legyen.

Előbb használjuk.

Aztán javítsuk. Alakítsuk át. Adjunk neki új funkciót. És amikor ezek közül már egyik sem működik, akkor gondolkodjunk a megfelelő hulladékkezelésen.

Nem kell tökéletesen fenntarthatóan alkotnod

Talán ez a legfontosabb gondolat, amit ebből a cikkből szeretnénk, ha magaddal vinnél.

A fenntartható varrás nem egy vizsga.

Nem kell holnaptól minden ruhádat magadnak varrnod. Nem kell minden kétcentis fonaldarabot húsz évig őrizned. És attól sem kell rosszul érezned magad, ha egy projekthez új alapanyagot vásárolsz.

Inkább arról szól, hogy egy pillanatra megállunk az automatikus „kell még valami” előtt, és körülnézünk.

Van már itthon valami, amit használhatnék?

Meg tudom javítani?

Át tudom alakítani?

Felhasználhatom a maradékot?

Tényleg ennyi alapanyagra van szükségem?

Ezek egészen apró kérdések. De ha alkotásról alkotásra feltesszük őket, idővel szokássá válhatnak. És talán ez a kézművesség egyik legszebb oldala.

Megtanít arra, hogy egy darab anyagban ne csak azt lássuk, ami most.

Hanem azt is, ami még lehet belőle. 💛

Felhasznált források

* Tudatos Vásárlók Egyesülete – A tudatos vásárló 12 pontja. A szervezet ajánlásai között szerepel a kevesebb és átgondoltabb vásárlás, a vásárlás előtti tervezés, valamint a termékek minél hosszabb használata. Tudatos Vásárlók – A tudatos vásárló 12 pontja

** Nemzeti Divatipari Stratégia 2020–2030. A stratégia a körforgásos divat kapcsán a hulladék minimalizálását, az anyagok minél hosszabb ideig történő körforgásban tartását, valamint az újrahasználatot és újrahasznosítást is tárgyalja.

*** MOHU – A textil második élete. Tájékoztató a magyarországi textilgyűjtésről, a gyűjtőkonténerekről és a begyűjtött textilek további útjáról. MOHU – A textil második élete

Humusz Szövetség – A magyar háztartások textilhasználata. Háttéranyag a textilfogyasztás, a textilhulladék és a ruházati termékek környezeti terhelésének kérdéseiről.